Leh Town

 

 

 

Megerkezven Leh varosaba ami egy csodalatos hely kb 3600 m magasan fekszik a Himalaya nyugati reszen Ladakhban a tibeti (kinai) hatar kozeleben.  Zommel tibeti budhistak lakjak. Itt egy az eddigitol meroben eltero, egy teljesen mas kornyezetben talaltam magam.. Amerre neztem mindenhol oriasi hegyek, hatalmas imamalmokat forgato piros ruhaba oltozott szerzetesek -akik furcsa modon sokszor baseball sapkat es modern (de azert piros szinu) hatizsakot viselnek vagy robogon szaguldoznak-  valamint osi monostorok alltak mindenfele. Azert persze innen sem hianyozhattak a portekaikat boszen kinalgato arusok, bar valoszinuleg a hely szellemenek koszonhetoen korant sem annyira agressziven tettek ezt mint mas indiai videkeken.

Elso utam a szallodamhoz vezetett ami egy ugynevezett guest hause (vendeghaz) volt ahol egy kis szobat mar jo elore lefoglaltam..A tuloajdonos egy  baratsagos ladakhi asszony teaval fogadott. Ez egy specialisan jakh vajbol keszulo  soval izesitett tea, amit itt nemzeti italkent isznak.  Szine rozsaszines allagat tekintvve igencsak suru . Ismert egy edes valtozat is ami tejjel es cukorral keszult.Igaz az nem annyira kozkedvelt a helyiek koreben inkabb a turistak isszak. A szoba 160 ba a reggeli 20 a vacsora 40 rupiba kerult na ez azert mar szinpatikusabb vot nekem…

Elso napomat a a Main Bazart (fo piac) felfedezesevel toltottem, ami szinte a varos teljes hosszusagaban elnyulo elarusito  helyekbol,  uzletekbol es maganyos arusokbol allt. Itt aztan tenyleg minden megtalalhato a tibeti kezzel faragott tekercstartotol kezdve a legkulonbozobb fustolokon at a  tradicionalis ladakhi ruhakon keresztul az legfinomabb edessegekig. Persze azert a Kinai tornadorko is megfer az ex keletnemet egyenruha vagy a kovacsolt lopatko mellett. Szoval egyarant megtalalhatoak itt az antik es az uj kezi keszitesu targyak mint a modern ipari technologiaval keszult azsiai tomeggyartasu arucikkek “muremekei”

Szoval a Budapesti Jozsefvarosi kinai piac maximum jelenthet a Ladakhi fo bazarnak…

Persze a kulturalis kulonbsegek itt is felfedezhetoek.

Mig a muszlim kashmiri butik tulajdonos harsanyan megszolit beinvital a boltjaba, esetleg teaval kinal es addig ki sem akar engedni amig legalabb egy kis mutyurt nem vasarolsz kemenyen alkudozva, majd arra hivatkozik es kerlel ha nem veszel tole valamit nem lesz szerencseje.

Addig a ladakhi boltos neman szemlelodik, csak akkor szol hozzad ha te kerdezed,es akkor is csak ritkan…

Mar az elso nap sikerult magam kepbe helyezni. Pl megfigyeltem hogy a palackozott literes ivoviz (pepsi vagy kingfisher) 3 rupival dragabb mint mas varosokban. Elkepzelheto hogy a tavolsag, a bonyolult szallitasi korulmenyek megnovelik a koltsegeket. Fo szabalykent, Indiaban nyugati ember csak palackozott vizet igyon, kulonben konnyen elkaphatja egy laza verhas, vagy jobb esetben a higfosas. Persze az atlagos helyi lakos vigan kortyolgatja a nem tul bizalomgerjeszto vezetekes vizet. Indiaban az elelmiszerek allamilag kalibralt arral rendelkeznek, akarcsak  nalunk a “regi szep idokben”. A maximum kereskedelmi ar ra van nyomtatva  termekre.  Neha azonban, ha szerencses az ember olcsobban is meg lehet kapni.

   Ha klotyopapirt, vagy papirzsepit szeretnel vasarolni, azt csak ritkan  teheted es akkor is viszonylag dragan lehet kapni. Peldaul egy 10x10pzs csomag 100rupi. Egy tekercs mezei klotyopapir  40 rupi…ezert az arert magyarorszagon egy tucatot veszel a teszkoban. Apropo teszko: hat indiaban (legalabbis en nem lattam) nagyobb boltok nem nagyon vannak csak amolyan piaci stand szeru kisboltok.

  Meg egy erdekesseg a papirzsapihez kapcsolodoan: Errefele nem ismerik az orrfujas fogalmat. Gondolom ezert, de sokan  szipakolnak vagy a reggeli tisztalkodas alkalmaval nagyokat harakolva kirantjak a csapba ( ami hazankban, “orosz zsepi” neven ismeretes). Vagy egyeb lehetoseg nem leven egy jol iranyzott szippantas kereteben egyenesen felrantjak az agyukba a materiat…Azert ez utobbi eleg gusztustalan tud lenni eveszet kozben… Bar ha jobban belegondolok en meg a zsepivel  egyutt  a fikat is zsebre vagom es ott hordozom a jo oreg takonyzaszlomat… Na hat ez sem sokkal kevesbe gusztustalan…  Hiaba eltero kultura…

 

Es ha mar az eltero kulturanal tartok India egy teljesen mas vilag. Az emberek mentalitasa, eletfelfogasa, viselkedese, szemlelete, vilagkepe , tisztasagrol alkotott velemenye ,de puszta tomege is teljesen eltero, a mi altalunk megszokottol vagy normalisnak gondolttol. Egy atlagos varos atlagos utcakepe vagy akar kozlekedesi kulturaja  messze tobb mint csupan “furcsa”…Az eggyi legosibb es legspiritualisabb kulturaval rendelkezo orszag ez. Amit mara sokszor  sok helyen elfed a patina vagy eppen a kosz, a zaj, a zsiva,j a kocsikbol omlo mergezo fekete kipufogogaz, a mindenutt elofordulo  szegenyseg es nyomor, valamint a helyenkent lathato hatalmas gazdagsag… Azert ha az ember kitartoan  kutat ralelhet az osi tudasra es szepsegre ami ebben a hatalmas kontinens meretu orszagban azert  megiscsak mindenhol jelen van…

 

Masnap ujult erovel, frissen es uden, nekivagtam az onkentes munka lehetoseg felkutatasanak. Eloszor is szamba vettem mi az amiben segiteni tudnek…Hat elosszor is gondoltam Reiki tanar vagyok ez jo lehet itt mert a kornyezet eleg spiritualisnak igerkezett.

Tudok gyogyitani ez is rendben mert biztos vannak betegek is

 Beszelek magyarul hat  talan ez is erdekes  lehet. Meg hat fiatal es eleteros vagyok ha mas nem ez meg jol johet… Szova optimista tekintettel csatangoltam Leh utcain. Kerestem az onkenteseket koordinalo irodat, mert hogy hallottam ilyen is van errefele. Persze nem talaltam, ezert megerdeztem az elso szembejovo helyi lakost  vajon merre lehet. Frappansan kozolte neki igazabol fogalma sincs, de ott, a sarkon tul van valami ladakhi diakokat tanito nem kormanyzati iroda (NGO Non Goverment Office). Kerdezzem meg ott mert, ok szoktak onkenteseket foglalkoztatni. Indiarol tudni kell hogy valamilyen szinten mindenki beszel angolul. Az uzletek neve az utjelzo tablak es egyeb feliratok,valamint  informaciot hordozo feluletek, ujsagok mind mind zommel angol nyelven vannak feltuntetve.Eppen ezert egy europainak nem okozhat nagy gondot a tajekozodas.

Tehat ugy dontottem megprobalkozom ezzel a hellyel. Miert is ne? Fogtam magam majd egyenesen besetaltam az irodaba. Kozoltem onkentes munkat keresek.Semmi gond mondta a helyi prominens szemely. 18 km re Leh tol a hegyekben van a campus, oda kell kimennem csak elobb beszeljek a fonok asszonyal telefonon.

  Elozetesentelefonon egyeztetve megbeszeltuk, hogy meg aznap delutan kimegyek megnezem a helyet es ha tetszik akar azonnal kezdhetek is. Nem sokat teketoriazva taxiba vagtam magam es a kotelezo elozetes alkudozas utan soforom beletaposott a gazba.

2006 nyaran

This entry was posted in India. Bookmark the permalink.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s